Ismét a Határtalanul! program keretében utaztak Erdélybe diákjaink

Utazásunk Erdélybe

2019. április 8-án a Határtalanul! program keretében Erdélybe utaztunk. Az egész osztály izgatottan várta az indulást. A hosszú út közben megálltunk a tordai sóbányánál. A bányában az idegenvezetőtől megtudtuk, hogy mikor keletkezett a bánya és milyen módszerrel termelték ki a sót. Sót kóstoltunk a plafonról és megtekintettük a só bányászásához szükséges szerkezetet. Az egyik teremben elordítottuk magunkat és számoltuk a visszhangokat. Ott azt hittem, beszakad a dobhártyám. A sóbánya után folytattuk a többórás utazást. Aznap még Segesváron is megálltunk. Itt több fontos dolog is elhangzott, és megkoszorúztuk Petőfi-szobrát. Este megérkeztünk a szállásra, elfoglaltuk a szobáinkat majd elég sokáig beszélgettünk. A szobák hangulatosak voltak, a szálláson kapott ételek finomak és bőségesek.

A második nap, azaz kedden a suliban kezdtünk, ahol találkoztunk a székely diákokkal, bemutatták iskolájukat, majd mi is előadtuk a közgazdasággal kapcsolatos ismereteinket. Örömmel figyeltem meg azt, hogy az általunk készített prezentációk felkeltették székely társaink érdeklődését, valamint az, hogy az ő szemükkel láthattuk az iskolájukat, ami nagyon családias hangulatú. Az iskolában csak miattunk kürtőskalácsot is sütöttek és megtekinthettük azt is, hogyan készül ez a finomság. Ezek után belekukkanthattunk a kerámiakészítés rejtélyeibe és egy-egy diák ki is próbálhatta, hogyan formálódik az anyag. A kerámia elkészítése után visszamentünk a csíkdánfalvi iskolába, ahol kezdetét vette a barátságos futballmérkőzés, amit sajnos nem mi nyertünk. Ebéd után ellátogattunk egy múzeumba, ahol az egyik csíkdánfalvi tanár megosztotta az érdekességeit velünk, mint például hogyan öltöztek régen vagy éppen azt, hogy mik voltak a szokások. Ezután átmentünk Csíksomlyóra, ahol megtekintettük a kegytemplomot és ezek után még a csíkszeredai gimnáziumot is meglátogattuk. A szálláshoz tartva megálltunk Madéfalván, ahol Kubik József tanár úr elmondta a veszedelemmel kapcsolatos történelmi eseményeket, többek között azt is, hogy több mint 200 embert gyilkoltak meg.

A harmadik napon a reggelt már a csíkszentsimoni sörgyárban kezdtük, ahol mindenki „sörrel indította” a napot. Megtudhattuk, hogy hogyan készül a tiltott csíki sör. A sör kóstolása után, megtekinthettük az „ezer éves” határt.

A csütörtöki napon sajnos esett az eső, de ez sem állíthatott meg minket abban, hogy sétáljunk a Békás-szorosban és megnézzük a Gyilkos-tavat. Nagyon különleges jelenség volt, ahogy a nagy magasság és a nyirkos idő hatására ködfelhők képződtek. A kilátás gyönyörű volt, több helyen láthattuk a hófedte hegycsúcsokat is. A délutánunkat egy kolostorban töltöttük, ahol apácák élnek. Sok mindent megtudhattunk tőlük, fordítottak nekünk, román nyelvről magyar nyelve. Megnéztük a műhelyüket is, ahol festettek, varrtak, hímeztek. A legtöbb diáktársamnak ez a program tetszett a legjobban.

Sajnos, elérkezett az utolsó nap, haza kellett indulnunk. A hosszadalmas út során még megálltunk Farkaslakán, ahol Tamási Áron sírhelyét és szobrát néztük meg, és Korondon, ahol a híres porcelánokat tekintettük meg. Ezek után a leghosszadalmasabb utat tettük meg, amit valaha átéltünk.

A buszsofőrök próbáltak minket szórakoztatni viccekkel, amin jókat nevettünk. Sajnos még a határnál is sokat kellett várni, de szerencsésen hazajutottunk. Az utazás végére nagyon elfáradtunk, de figyelembe a véve a megszerzett élményeket valóban megérte.

Pócs Laura és Paál Dániel 11. B osztályos tanulók

 

hatartalanul erdely 2

 

hatartalanul erdely 3

 

hatartalanul erdely 4